Bérletvásárlás
Lehel-bérlet
Szívesen lennél részese egy évadon át tartó koncertélményeknek a Müpában? Válaszd a Lehel-bérletet, és élvezd a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek előadásában az időtlen darabok bűvöletét!
Lehel-bérlet
Bérlethez tartozó előadásokNavigáció
Árkategóriák
- Nem elérhető helyek
- Ön által választott helyek
Válassza ki ülőhelyét!
2026. szeptember 30. 19:30 MÜPA
Stravinsky és Rachmaninov
A Lehel-bérlet nyitóhangversenyén Héja Domonkos két orosz szerző, Igor Stravinsky és Szergej Rachmaninov egy-egy művét vezényli. Mindkét darab az 1910-es évek elején keletkezett és szorosan kötődik az orosz népi hagyományokhoz, hiedelmekhez. A művek az élet gazdagságának, összetettségének ábrázolására vállalkoznak, ugyanakkor zenei értelemben mégis világok választják el egymástól a két darabot.
2027. január 20. 19:30 MÜPA
R. Strauss és Dohnányi
Richard Strauss 1895 decemberében Budapestre utazott, hogy Beethoven- és Liszt-művek szomszédságában saját szimfonikus költeményét, a Halál és megdicsőülés című darabot diriálja. Fellépését felfokozott várakozás előzte meg, a korabeli újságok nagy terjedelemben foglalkoztak addigi pályafutásával, és természetesen magával a koncerttel is. Budapesten sokáig Strauss számított a modern zene legradikálisabb képviselőjének. Olyan fiatal komponisták kerültek hosszabb-rövidebb ideig Strauss modernizmusának bűvkörébe, mint Bartók Béla vagy Arnold Schönberg. A Megdicsőült éj (Verklärte Nacht) Schönberg első zeneszerzői korszakának egyik legérettebb műve különösen közel áll Strauss zenei világához.
2027. február 2. 19:30 MÜPA
Imígyen szóla Zarathustra
Hogy Don Giovanni tekinthető-e emberfeletti embernek, az nyilvánvalóan vitatható, bár a csábításának áldozatul eső nők között talán voltak, akik így gondoltak rá. Mozart operájában mindenesetre bukás lesz az osztályrésze, és a kénköves pokol mélyére jut, ahol nemcsak az örök tűz öleli körül, hanem rendkívül komor d-moll harmóniák is. Ezekkel a hangzatokkal indul az opera nyitánya, amelynek hangvétele és drámaisága a Mozart-életmű legszenvedélyesebb darabjai közé tartozó d-moll zongoraversenynek is sajátja. A 19. század végének forradalmi újdonságot hozó szimfonikus költeménye, Richard Strauss Imígyen szóla Zarathustra című monumentális műve sokkal inkább a fény zenéje. A Friedrich Nietzsche azonos című főművét, az emberfeletti ember alakját megteremtő filozófiai regényt zenévé formáló darab a világmindenséggel való egyesülés hangjaival zárul. Így jutunk a koncert folyamán mélyből a magasba, a sötétségből a fénybe.
2027. március 20. 19:30 MÜPA
Philip Glass 5. szimfónia
Az egyik legnépszerűbb kortárs amerikai zeneszerző, Philip Glass „Requiem, Bardo, Nirmanakaya” alcímet viselő 5. szimfóniáját a közelgő ezredforduló inspirálta. Glass eredeti terve az volt, hogy a műben a világ nagy bölcseleti hagyományainak széles skáláját vonultatja fel. A teológus és vallástörténész bevonásával összeállított szövegkönyv „a világ teremtése előtt kezdődik, átvezet a földi életen és az édenkerten, majd egy jövőnek szóló dedikációval zárul. A millenniumra olyan pillanatként tekintettünk, mely hidat alkothat a múlt (ezt a szimfónia Requiem-szakaszai, az első kilenc tétel képviseli), a jelen (Bardo, azaz valamiféle köztes létezés) és a jövő (Nirmanakaya), a megvilágosodásban való újjászületés között. A kiválasztott szövegek egy közös nyelven, angolul szólalnak meg, hogy megmutassuk az összes hagyományban fellelhető közös vonásokat.” A darab világpremierjére 1999. augusztus 31-én került sor Magyar Rádió Gyermekkórusának közreműködésével a Salzburgi Ünnepi Játékokon.
2027. május 8. 19:30 MÜPA
Berlioz: Fantasztikus szimfónia
Riccardo Frizza a szimfonikus programzene két igen jellegzetes és reprezentatív alkotása között vezényli Kodály Zoltán oratóriumát, a Budavári Te Deumot. „Monumentális heroizmus tüze ég Kodály művében, a magyar világszemlélet ősegészsége, ahol az őszinte hit szenvedélyétől tornyosított dallamok még a legerősebb kifejezésben sem bontják meg a klasszikus forma világos körvonalait.” - írta Prahács Margit tudós-muzsikus a műről. A koncert Berlioz korszakos művével fejeződik be: egy szerelmi fantáziákba bonyolódó ifjú művészt eleinte elragadó, majd rettenetes víziók kínozzák, olyan álomvilágban merül el, melyből úgy tűnik, nincs felébredés. Berlioz műve gyökeresen alakította át a zenekari hangzásról való gondolkodást, zenedramaturgiai koncepciója pedig éppúgy hatással volt Liszt szimfonikus költeményeire, mint Wagner zenedrámai elképzeléseire. A Fantasztikus szimfónia karmesternek és zenekarnak egyaránt igazi jutalomjáték.
További információ
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!